Székelyek és székelység

A székelyek nyelvhagyományairól, a fiatal erdélyi költőkről, valamint a rovásírásról tudhattak meg többet az érdeklődők a Boróka Kulturális Egyesület rendezvényén a gyulai könyvtárban. A II. Gyulai Civil Hét keretében megrendezett programon Bokor Ildikó grafológus, teológus tanár, Farkas Wellmann Éva erdélyi költő, kritikus, valamint Fodor György tanár, nyelvkutató hozta közelebb hozzánk a székelyek kultúráját.

Mint azt Dézsi János könyvtárigazgató is megfogalmazta köszöntőjében, a rossz idő ellenére nem maradt üresen a Simonyi-olvasóterem, szép számú érdeklődő jelent meg a rendezvényen. A székely est bevezetéseként Bokor Ildikó, a Boróka Kulturális Egyesület elnöke mutatta be a 2011-ben alakult civil szervezetet a közönségnek. Mint mondta, a székely–magyar közhasznú kulturális egyesület célja, hogy megismertesse az itt élőket a székely kultúrával.

A rendezvény első előadója, Fodor György a tőle megszokott módon, lényegre törően és összeszedetten tálalta mondandóját. A nyelvkutató tanárember a székely nyelvhagyományokat és nyelvősiséget térképezte fel előadásán. Bevezetésként néhány székely kifejezéssel ismertette meg az egybegyűlteket. A bélsikulás, almabüzü, odacirmolt szavak hallatán be kellett látnunk, hogy Fodor Györgynek igaza van: ha Székelyföldön járunk, nem árt, ha helyismeret mellett némi nyelvismerettel is rendelkezünk.

Az előadó a népcsoport történetével kapcsolatban elmondta: a székelyeket a 13. századtól külön rendi nemzetként tartották számon. Az 1764-es madéfalvi veszedelem után a Kárpátokon túlra menekültek, majd később magyar területekre telepítették őket át. Az 1876-os esztendőben megszüntették a székelyek önrendelkezési jogát, valamint felszámolták sajátos intézményi formájukat, a székeket – derült ki az előadásból. Fodor György azokkal a kutatókkal ért egyet, akik szerint a népcsoport egy korai magyar törzs, amely ma a magyar nyelv egyik nyelvjárását beszéli.

Bokor Ildikó grafológiai szempontból elemezte a rovásírást. Történeti áttekintéséből megtudtuk, az írásnak többféle elnevezése volt. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának magyar őstörténeti munkacsoportja a székely írás megnevezést fogadta el. A grafológus szerint a rovásírás elnevezés onnan ered, hogy a betűket kőbe vagy fába vésték. A szakember elmondta, a jobbról balra haladó, szögletes jellegű székely írást más szempontok alapján lehet grafológiailag elemezni, mint a latin betűs írást. A hosszú fejtegetés után Bokor Ildikó saját elemzéseivel ismertette meg a hallgatóságot.

Farkas Wellmann Éva Fiatal irodalmi hangok Erdélyből címmel tartott élvezetes előadást a Simonyi-olvasóteremben. Mivel már a választott cím kapcsán is számos kérdés vetődhet fel, a költő bevezetésként az általa használt fogalmak „Farkas Wellmann-i” jelentését határolta körül. Mint megtudtuk, az előadó az erdélyiséget valamiféle erdélyi kötődésként értelmezte, vagyis olyan jelenségekről, személyekről, versekről hallhatott a közönség, amelyeknek Erdélyhez van közük. Az előadáson szó esett egyebek mellett az erdélyi írók 1989–90-es évekbeli helyzetéről, a Bretter György Irodalmi Körről, a Helikon laptestén belül megjelenő belső lapról, a Serény Múmiáról, az Előretolt Helyőrség Alkotói Műhelyről, valamint a transzközép jelenségről. Az erdélyi költő szerint az Előretolt Helyőrség kapcsán – a kör polifon jellege miatt – nem érdemes közös programokkal induló kompakt nemzedékekről beszélni. Az alkotói műhelyhez kötődő könyvsorozat életképessége éppen abban rejlik, hogy folyamatosan be tud fogadni új hangokat.

Az igen hosszúra nyúlt, közel két és fél órás rendezvény végén Székely Csaba paródiáit hallgathatta meg a közönség. Ugyan Farkas Wellmann Éva ezúttal nem olvasott fel saját köteteiből, ám a teremben ülők kérésének mégis eleget tett azzal, hogy zárásként a róla szóló paródiát is felolvasta.

A belépés ingyenes.

Forrás: gyulaihirlap.hu

Nincs még hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..