Ady Endre gondolatvilágát vitték vászonra a gyulai József Dezső alkotókör tagjai
A Boróka Székely-Magyar Kulturális Egyesület és a József Dezső alkotókör festőinek közös kiállítása nyílt meg március 27-én Gyulán, melynek címe; Ady tükrében. A kiállításon 15 alkotó képei tekinthetőek meg, melyeket Ady versek ihlettek, nagy költőnk munkássága, élete, valamint gondolkodása.
A kiállítást Fodor György tanár úr az egyesület alelnöke nyitotta meg, aki szívesen vállalta ezt a feladatot, különösen azért, mert Ady Endrét a középiskolás irodalomkönyv hozza, ő is tanítja és minden évben másképp viszonyul hozzá. „Idén talán nagyon szeretem, de nem azért mert a halálozásának a 100. évfordulóját ünnepeljük, hanem mert egyre jobban kezdem én is megérteni, hogy mi volt Adynak a szándéka, azzal a rengeteg, egyébként támadott újítással, amit behozott a magyar kultúrtörténetbe” – fogalmazott.
Ha körbejárjuk a kiállítást feltűnhet, hogy rengeteg kód van elrejtve a képekben, e kódok egyike Ady szerelmeihez kapcsolódik. Adynak sok szerelme volt, de kettő volt közülük igazán fontos, Léda és Csinszka, akik valóban nagy hatással voltak költészetére. Fodor György arra az érdekességre hívta fel a figyelmet, hogy Léda néhány hónappal hamarabb hunyt el, mint Csinszka. Előbbihez egy viharos szerelem, utóbbihoz egy nyugodtabb, tiszta szerelem kötötte, amely a Léda- szerelem után egy megnyugvást jelentett a költőnek felesége, Csinszka mellett. A Csinszkához kapcsolódó képeken látható az is, hogy sokkal nyugodtabb vonalvezetésűek, mint ahogy a Léda képek esetében láthatjuk. A képek egy jelentős részét pedig Ady legendás verse, a Párizsban járt az ősz című mű ihlette. Fodor György megemlítette még Csinszkával kapcsolatban, hogy Ady halálát követően egy évvel ismét férjhez ment, Márffy Ödön festőművészhez, azonban ezt megelőzően Babits Mihály szolgált párjául egy ideig. Ezt a szálat azért tartotta fontosnak elmondani a tanár úr, mert Márffy Ödön 1906-ban egy akvarellt készített Adyról. Azonban gyulai kötődés is fellelhető, hiszen sokan felhasználták a kiállítók közül azt az Adyról készült fotót, melyet a Gyuláról származó híres fotográfus, Székely Aladár készített.
A megnyitót követően az egyik alkotó, Szép Mária Terézia szavalta el A világok pusztulása című verset, melyet sajátos formában gondolt újra és mindemellett illusztrálta is. Ady írását a művésznő saját versszakaival, illetve Csinszka idézetekkel válaszolta meg, melyeket az Adyhoz írt levelekből idézett.
A kiállítás kapcsán az egyesület elnöke a Körös Hírcentrum tudósítójának elmondta, hogy a kiállítás a Boróka Egyesületnek és a József Dezső szakkör alkotóinak közös munkáit állította ki. Úgy jött létre az ötlet, hogy a Boróka Egyesület tagjai felvetették, hogy jelenítsék meg Adyt és gondolatait és mivel az idén Ady év van – Ady halálának 100. évfordulója -, ennek kapcsán felkarolták ezt a kiállítást és az alkotók összeállítottak egy több, mit 30 képből álló kiállítás sorozatot, amelyben Ady verseket láthatunk képekben. Ady Endre élete jelenik meg a képekben, Ady szerelmei, az utazásai, a tapasztalatai, életszituációi és az alkotók különböző művekben, akvarellekben, olajfestményekben, mozaikokban, grafikákban jelenítik meg a költő világát. Egy alkotó egy Ady fej szobrot is állított, amit szintén meg lehet tekinteni. A kiállítás április 26-ig tekinthető meg Gyulán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár előadótermében.
Forrás: https://koroshircentrum.hu/
Ady a festővásznon!
Megnyílt a Boróka-egyesület és a József Dezső szakkör kiállítása a Mogyoróssy-könyvtárban
Ady tükrében címmel nyílt kiállítása március 27-én a Boróka Székely-Magyar Kulturális Egyesület alkotóinak és a József Dezső szakkör festőinek a Mogyoróssy János Városi Könyvtár előadótermében. A tárlatot, amely április 26-ig tekinthető meg díjtalanul, Fodor György nyitotta meg.
Az egybegyűlteket Bokor Ildikó, a Boróka Kulturális Egyesület elnöke köszöntötte. Főszervezőként elmondta, a kiállítás azért jött létre, mert idén van száz éve annak, hogy elhunyt Ady Endre. Bokor Ildikó felidézte: a költő a szilágysági Érdmindszenten született, több éven át Nagyváradon élt, ahol rebellis újságíróként tűnt fel, majd Budapestre költözött, hogy szakmailag kiteljesedhessen. Itt a Nyugat folyóirat köré szerveződött tollforgatóknak lett az egyik irányadója.
Mint mondta, az egyesület nagyon örült annak, hogy a művészek megkeresték ötletükkel, és így tizenhét alkotó több mint harminc alkotásából összeállíthatták a tárlat anyagát, amely április végéig tekinthető meg a bibliotéka előadótermében.
A kiállítást ezt követően Fodor György magyartanár ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Az Erkel Ferenc gimnázium pedagógusa kiemelte: a megnyitóra készülve Ady és a képzőművészet kapcsolatáról igyekezett minél többet megtudni, ebben Rockenbauer Zoltán művészettörténész Apacs művészet – Adyzmus a festészetben és a kubista Bartók című könyve segítette. Mégis Kassák Lajostól idézett, aki maga is kedvelte Adyt. Ő jelentette ki, hogy a Nyolcak mögött Ady áll. Ez azért fontos, mert a Nyolcak társasága volt az akkori idők vezető képzőművészeti csoportosulása.
Fodor György aláhúzta: néha csak azért nem szokta szeretni Adyt, mert egoista volt, az viszont kétségtelen, hogy a nagyon erős öntudata, amely akár a sátánkultuszhoz is elvezethet, a kiállító művészekre is hatott. Képeik a legkülönbözőbb technikával készültek, akad köztük pasztell, akril, mozaik, olaj, de még egy kisplasztika, egy Ady-fej is kiegészíti a sort.
Úgy vélte, rengeteg kód van elrejtve az alkotásokban, de mindközül a legfontosabb Ady szerelmeinek a titkos jelképe. Fodor György ezek után kifejtette: a költőnek két nagy szerelme volt, költészetére is ők ketten voltak a legnagyobb hatással. Nem véletlen, hogy az Ady tükrében című tárlat képein is ők tűnnek fel. Léda és Csinszka. Míg Léda a viharos szerelmet jelentette, Párizst, a héja nászt, Csinszka a megnyugvást hozta el a poéta számára. Ha megnézzük a műveket, azokon is azt látjuk, hogy a Csinszkát ábrázolók sokkal nyugodtabb vonalvezetésűek.
Saját életében Adyt nem sokan festették le. Ezen kevesek egyike Rippl-Rónai József volt, akinek a képét 90 év után találták meg. A másik Márffy Ödön, akivel Ady halála után egy héttel Csinszka házasságot kötött. Ám a tárlatban gyulai vonatkozásokat is találunk, hisz többen is felhasználták Székely Aladár fotográfus egyik közismert Ady-portréját, hangsúlyozta Fodor György, aki zárógondolatait a Vallomás és a Megcsókolom Csók-kisasszonyt című versek részleteivel toldotta meg. Azt javasolta, mindenki fedezze fel önmagának Párizst, de a Tisza-partról induljon el, ahonnan Ady is.
– Legyünk büszkék arra, hogy a Kárpát-medencében Adyhoz hasonló volumenű alkotók éltek és élnek ma is – fogalmazott Fodor György.
A kiállítók egyike, Szép Mária a Világok pusztulása című Ady-verssel kedveskedett az ünneplőknek, az eseményt állófogadás zárta.
Forrás: https://www.gyulaihirlap.hu/124780-ady-a-festovasznon
