Nemzeti csillagunk ragyogott a gyulai könyvtárban. Képekkel és versekkel emlékezett Szép Mária Terézia és Szép Zoltán 1848. március 15-re.
Az ünnep szimbóluma nem mindössze egyetlen napé – ezt igazolják azok a festmények is, melyek a Mogyoróssy János Városi Könyvtár előadótermében láthatók a jövő hónap elejéig. A képeket Szép Mária Terézia és Szép Zoltán alkotópáros válogatta össze, és versekkel, az ünnepi szimbólumok elemzésével, valamint 1848. március 15. eddig nem ismert mozzanatainak ismertetésével tartott rendhagyó megemlékezést március 13-án, a Boróka Magyar-Székely Kulturális Egyesület szervezésében.
Bokor Ildikó, az egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket könyvtár előadótermében, és az est házigazdájaként bemutatta a művészeket. Néhány mondatban felvázolta a művészházaspár életútját, találkozásuk sorsszerűségét, valamint képet adott közös céljuk összekovácsoló erejéről, az alkotásban való elmélyedésükről. Szót ejtett Szép Mária Terézia megjelent verseskötetéről és képeiről, majd Szép Zoltán alkotói és tervezőmérnöki életútját ismertette. Az öt éve magyar állampolgárként Gyulán élő művészházaspár azonban leginkább az erre az ünnepi alkalomra összeválogatott festményekkel, valamint a kiállítás többi anyagát képező, más témájú alkotásaival mutatkozott be.
Bokor Ildikó felvezetése egyben a kiállítás hivatalos megnyitását is jelentette, majd őt követően Szép Mária Terézia vette át a szót.
Már nem élnek bennünk a szimbólumok – kezdett bele ezzel a meghatározással előadásába Szép Mária Terézia, aki maga is a jelképek lelkes elemzője. Bemutatta, majd összevetette a kiállításra magukkal hozott, témába vágó festményeket, mesélt azok szimbólumairól, különös tekintettel a szabadságról, a szellemi összefogásról, Petőfinek, a szabadság géniuszaként betöltött szerepéről és természetesen a „nemzeti csillagról”, más nevén a kokárdáról is. Felvázolta március 15. európai előzményeit, majd a budapesti nap korábban nem ismert részleteit is ismertette. Kitért a képi szimbólumban megjelenő, a szabadságot megtestesítő női alakra is, összevetve a jeles nap során tanúsított asszonyi támogatással. Több alkalommal idézett Jókaitól, miközben saját költeményeiből is megosztott néhányat.
Szép Mária Terézia átütő erejű ismertetése végén a jelenlévőkben felmerült – leginkább a kokárda színsorrendjét firtató – kérdésekre is készségesen felelt.
Szabadság ébredése: 1848 március idusán címet viselő tárlat április 3-ig tekinthető meg a könyvtár előadótermében.
A belépés ingyenes.
Forrás: gyulaihirlap.hu